Hogyan szelektál Zugló?
Még mindig sokan bizonytalanok, mit hová szabad és lehet elhelyezni a külön gyűjthető és gyűjtendő hulladékok közül, és még mindig túl sok veszélyes hulladék landol a normál kukában. Zugló lakosságát kérdeztük a szelektálási szokásaikról.
Hulladékhelyzet otthon
Mi jelent gondot?
A hulladék kezelése általában is nyűgös feladatot jelent a legtöbb háztartásban, különösen akkor, ha az olyan külön gyűjtendő fajtákról van szó, amelyeket nem a háztól szállít el a szolgáltató. A kutatásban részt vevők nagy többsége számára a veszélyes hulladéknak minősülő vegyszer- és festékmaradékok, ezek csomagolása jelent problémát (64%), ezt követi a hungarocell (53%) és a használt sütőolaj (47%). Éppen csak lemaradt a dobogóról az e-hulladék és az üveghulladék.
Mi lesz a megunt ruhával, bútorral, játékkal?
Megkérdeztük, mi lesz a sorsa a megunt, elhasznált, de még használható tárgyaknak. A válaszok közt az adományozás (30%) vezet, utána a lomtalanítást (26%) választják a háztartások. Az eladás a válaszok 18%-át tette ki, ruhagyűjtőkonténert, könyvszekrényt 16%-ban választanak a válaszadók. Az FKF Szemléletformáló és Újrahasznosító Központjába csak az esetek 4%-ában kerülnek a tárgyak, még a kidobás (6%) is megelőzi.
Miből mennyi keletkezik? És hová dobjuk?
Nem könnyű megtippelni, éves szinten hány elemet használunk, mennyi dezodoros flakon ürül ki, vagy hány liter használt olajat termelünk, mégis arra kértük a kitöltőket, tegyenek egy becslést. A legtöbb háztartásban ezek viszonylag kis mennyiségben keletkeznek, de például szárazelemekből, akkumulátorokból a háztartások 31%-ában évi 10 darabnál is több keletkezik, használt sütőolajból pedig 7 vagy annál több liter.
Néhány veszélyes hulladék meglepően magas arányban végzi a kommunális hulladék közt: a festékes, vegyszeres maradékok és csomagolásuk 18%-át, a szárazelemek 7%-át, a fénycsövek, LED-ek 15%-át, a gyógyszerek 13%-át a normál kukába dobják a válaszadók.
Akadályok és motiváció
A szűk keresztmetszet: távolság és kevés gyűjtőedény
A szelektív gyűjtés sikere elsősorban azon múlik, mennyire könnyű elhelyezni a külön gyűjtött hulladékot: van-e a közelben hulladékudvar, sziget, van-e hely a szelektív kukában. Ezt erősíti meg a kérdőívben adott válaszok aránya: a hatékonyabb szelektálás akadályai közt a messzire eső leadóhely (23%), a kis kapacitású gyűjtőedényzet (17%), a szállítási és leadási nehézségek (11%) vezetnek. Csak kevesen említették, hogy az idő vagy a pénz akadályozná őket (3-3%).
Információval is segíthetünk
Mi segítené elő a szelektív gyűjtés hatékonyságát? Az otthonhoz közelebbi leadóhely és a kukák, konténerek gyakoribb elszállítása mellett a pontos, hiteles információ az, amivel még több hasznosítható hulladék juthatna vissza az anyagok körforgásába. A kérdőívet kitöltők 17%-a részletes információt igényelne (mit, hová, hogyan lehet vinni?), 11%-ban pedig a hulladék újrahasznosításáról adott hiteles információ hatna ösztönzően.
A pénz és a kedvezmények a sor végén, 4 és 6%-kal szerepeltek.
A háztartási hulladékkezelés, szállítás alapvetően fővárosi hatáskör, de a kerületi önkormányzat is sokat tehet azért, hogy kevesebb újrahasznosítható anyag végezze a hulladéklerakóban vagy az égetőműben. Például szervezhet extra gyűjtőakciókat, egyes hulladékfajtáknak (pl. régi mobilok) kialakíthat önálló begyűjtőpontokat, és persze információval segítheti a kerületi lakosságot.
A szelektív gyűjtéssel mindenki jól jár!
A felmérés eredménye innen tölthető le: Hulladék.Pont_kérdőív
A projekt a Zuglói Önkormányzat támogatásával, az URBACT III programban az Európai Unió finanszírozásával valósul meg.
Továbbiak
