Esővíz- és szürkevíz-hasznosítás a Zuglói Hétszívirág oviban
Mi történik az ovi udvarán?
Nagyon röviden: a Hétszínvirág oviban szürkevíz- és esővízgyűjtő rendszert telepítenek. Ez úgy néz ki, hogy az udvar talajába két darab 7 köbméteres vízgyűjtő tartályt süllyesztenek, ebbe a tartályba előszűrés és gyökérzónás tisztítás érkezik majd a tetőkről lefolyó, ereszcsatornán összegyűlő esővíz és az ovi mosdóiban keletkező szürkevíz.
Ezt a tisztított, eltárolt vizet kétféleképpen fogják újrahasznosítani. Egy részét szivattyúkkal pumpálják az ovi vécéinek tartályaiba, ahol a vécéöblítésre használják majd. A vécékből kifolyó szennyvíz innen már a hagyományos úton, a közcsatornában végzi. Azt az összegyűjtött vízmennyiséget, amit nem használnak a vécéöblítésre, a kert öntözésére lehet felhasználni.
Ha a 14 köbméteres tárolókapacitásnál több víz érkezik, például egy kitartó, heves záporral akkor a többletmennyiséget (fájó szívvel) egyszerűen le lehet engedni a közcsatornába. Ha viszont túl kevés lenne az esővíz, akkor a locsoláshoz is, a vécéöblítéshez is lehet ivóvizet használni, ahogyan eddig is történt.
Mi az a szürkevíz?
A szennyvíznek az az újrahasznosítható része, ami nem a vécéöblítéskor keletkezik. Vagyis a háztartásban (intézményekben, szállodákban stb.) egyszer már felhasznált víz, ami fekáliával és egyéb veszélyes anyagokkal nem szennyezett. Ezek alacsony szennyezettségű, könnyen tisztítható vizek, például kézmosáskor, fogmosáskor, zuhanyzáskor, ruhák mosásakor, mosogatáskor keletkező víz. Újrahasznosítás előtt ezeket is mindenképpen tisztítani, kezelni kell. (A szürkevízről bővebben itt lehet olvasni)
Vajon biztonságos ez? Nem veszélyes?
Hozzászoktunk, hogy mindenre ivóvíz minőségű vizet használunk, de a fenti célokra bőven megteszi az összegyűjtött, kezelt, tisztított esővíz és szürkevíz. A megfelelő kezelés után elenyésző a kockázata, hogy az újrahasznosított víz bármi gondot okozzon. A tervezés során kötelező és szigorú szempont, hogy ez a víz nem keveredhet az ivóvízzel, nem juthat be az ivóvízhálózatba.
A kivitelezés végén a tárolt, újrahasznosított vízből mintát kell majd venni, és szaklaborral, bevizsgáltatni, ez a rendszer átadásának, üzembe helyezésének feltétele.
Mi a gyökérzónás tisztító?
A természetben működő folyamatok utánzata kicsiben. Ennek a lényege, hogy mielőtt a tartályba jut, az összegyűjtött eső- és szürkevíz egy laza szerkezetű, növények gyökereivel átszőtt rétegen szivárog át. Itt kiszűrődik a szennyeződések nagy része: csökken a szervesanyag-tartalom, a nehézfémek mennyisége, kiszűrődnek a biológiai szennyezők, kolloidok. Erre a célra laza, homokos, kavicsos ültetőközeget, és olyan növényeket kell alkalmazni, amik jól bírják a szélsőséges vízviszonyokat, vagyis a hosszabb szárazságot és a pangó vizet is, például nád, sás, gyékény. (A természeteshez közeli víztisztításról itt lehet bővebben olvasni).
Miért jó ez az ovinak, miért jó az önkormányzatnak, és miért jó a bolygónak?
Gazdaságos
Ha belegondolunk, hogy Afrika egyes tájain az egy főre eső napi ivóvízfogyasztás fele annak, amit mi egyetlen vécélehúzással a csatornába engedünk, nem kérdés, hogy ez pazarlás. Ha a vécéöblítéshez, öntözéshez újrahasznosított vizet használunk, azzal csökken az ovi víz- és csatornaszámlája, vagyis az önkormányzat pénzt spórol.
Az esővíz helyben hasznosul
Ha szárazság van, a kertet mindenképpen öntözni kell, eddig ezt az ovi az ivóvízhálózatról oldotta meg. A legjobb, ha az esővizet nem engedjük a csatornán elfolyni, hanem betároljuk ínségesebb időkre. A 14 köbméter, vagyis 14 ezer liter tárolókapacitás elegendő egy kb. 3500 négyzetméteres kert egyszeri öntözésére (ha 4 liter/m2 öntözéssel számolunk).
Kisebb terhelés a csatornarendszernek
Szinte minden évben legalább egy-két alkalommal van olyan eső, amit már nem bír el a városi csatornarendszer. Az éghajlatváltozással ez az időjárási jelenség egyre gyakoribb lesz. Ilyenkor az esővíz (sajnos szennyvízzel keverve) elönti az utcákat. Ha az esővizet, vagy legalább egy részét helyben tartjuk, ezt a problémát is orvosolhatjuk.
Oktatás
Ha a kicsik korán megismerkednek ezekkel a lehetőségekkel, felnőve nekik már természetes lesz, hogy nem pazaroljuk az ivóvizet, és helyben hasznosítjuk az esővizet.
Nehézségek, kockázatok
Pénz
Közhelynek tűnhet, de ennél a projektnél is a pénz az egyik legnagyobb akadály. A projekt koncepciójának kialakításakor nagyobb ívű tervekkel, komolyabb beavatkozásokkal számoltak a tervezők. Zöldtetőt, esőkerteket, zöldfalat, vizes játszóteret álmodtak ide. A költségkeret azonban erre a kisebb, de még így is úttörő és hasznos fejlesztésre bizonyult elégnek.
A pilot-lét
Habár a szürkevíz-hasznosítást és az esővízgyűjtést egyre nagyobb érdeklődés övezi, viszonylag kevés még a gyakorlati tapasztalat ezen a téren. A hasonló pilot projektek éppen arra szolgálnak, hogy tapasztalatot gyűjtsenek. Ez mindig nehezebb, mint egy jól bejáratott piacon hozzáférni egy szolgáltatáshoz, időt, utánajárást, folyamatos újratervezést igényel. Szűk még a jó szakemberek, kivitelezők piaca, az önkormányzat életében pedig semmiképp nem nevezhető sima rutinnak ez a beruházás.
Építőipar
Az építőipari anyaghiány, az elszállt árak olyan tényezők, amikkel ez a projekt is napi szinten küzd. A pályázat beadásakor még reálisnak tűnő költségbecslés az idő múlásával, az előkészítés, tervezés, engedélyezés alatt egyre szűkösebbnek bizonyult, és az eszközök (például a víztartály) beszerzése is nehézségekbe ütközött.
Folyamatos használat, szűkös tér
Az ovi épületét, a nyár néhány hetét leszámítva, szinte folyamatosan használják. Emiatt nehéz úgy időzíteni, hogy a beruházás ne zavarja az ovi életét, szükségszerűen teret vesz el az amúgy sem túl tágas játszóudvarból. Ez mindenkitől türelmet és odafigyelést igényel.
Jól beállt növényzet
Alapvetően nagy öröm, hogy az ovi kertjét hatalmas lombos fák árnyékolják, zöld cserjesorok tagolják. Ez azt is jelenti, hogy talaj gyökerekkel jól átszőtt, és a földmunkák veszélyeztetik a növények gyökereit. A tervező emiatt fokozott óvatosságra hívta fel a figyelmet, de előfordulhat, hogy sérülnek a növények. Ha ez megtörténik, pótolni kell azokat.
Utóélet
A kivitelezés nagy része várhatóan még 2021-ben befejeződik, a gyökérzónás tisztító növényeit pedig tavasszal, a fagyok után lehet majd beültetni. Ezután indul a rendszer monitorozása, a vízminőség rendszeres mérése és az eredmények kiértékelése, a tapasztalatok összegzése.
Az oviban zajló beruházás a Városi Vízkör, City Water Circles nemzetközi projekt egyik eleme. Ebben a projektben 6 ország 11 partnere dolgozik azon, hogy a városi vízgazdálkodás kihívásaira választ találjanak, mintaberuházások keretében vizsgálják az adaptálható megoldásokat, és létrehozzanak egy olyan tudásbázist, ami segíti a hasonló problémákkal szembesülő önkormányzatokat. Bővebben a projektről a nemzetközi weboldalon.
A nemzetközi együttműködési projektet az Interreg CENTRAL EUROPE Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatja. A magyar partner részvétele a projektben a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.
Továbbiak
