Mi fán terem az energiaközösség?
Közösségi energia, energiaközösség, energiaátmenet: Egyre gyakrabban halljuk ezeket kifejezéseket, de mit is takarnak valójában?
Európában évtizedek óta működnek energiaközösségek. Ezek olyan – magánszemélyekből, önkormányzatokból, kisvállalkozásokból álló – gazdasági közösségek, akik arra szövetkeztek, hogy közös beruházással, elsősorban saját maguk számára, de akár a piacra energiát termeljenek vagy energiát takarítsanak meg. A céljuk alapvetően az energia-önellátás, a gazdaságos termelés, a nagyvállalatoktól való függetlenedés, az éghajlatváltozás elleni tenniakarás, a szabad tőke hasznos, gazdaságos és helyi befektetése.
Külföldön bezzeg…
Az energiaközösség szóról sokaknak elsőre a hatalmas szélkerék előtt büszkén pózoló dán faluközösség villan be, nem véletlenül. A dánok régóta élen járnak a helyi, mikroközösségi energiaberuházásokban, de nem ők az egyetlen európai példa. Itt a Mizuglónkon nemrégiben számoltunk be a német Pfaffenhofen történetéről , vagy például ebben a kiadványban is sok külföldi gyakorlattal ismerkedhetünk.
Energiaközösségekről itthon eddig szinte kizárólag úttörő civil szervezetek fenntartható energiagazdálkodást segítő, közösség- és szemléletformáló tevékenysége kapcsán hallhattunk. Ilyen például a Greendependent Intézet 2013 óta futó E-On Energiaközösségek programja, amelyben a csapatok energiamegtakarítási versenyben vesznek részt. A verseny lényege, hogy a háztartások beruházás nélkül, pusztán odafigyeléssel, egymás ösztönzésével spóroljanak, akár 20-30% energiát.
Szintén sokat hallhattunk az energiaközösségekről, közösségi energiáról a Magyar Természetvédők Szövetségétől, akik elsősorban a modell hazai megismertetésével, a bevezetés körüli szakmai lobbimunkával segítik a folyamatokat.
Sokáig váratott magára a hazai szabályozás
Hogy Magyarországon eddig hivatalosan egyetlen energiaközösség sem alakult, nem véletlen. Itthon ugyanis egészen 2021-ig – jogszabály híján – az energiaközösségeknek nem volt hivatalos definíciója, sem szabályozása. Pedig az Európai Unió ide vonatkozó direktívái (a Megújuló Energia Irányelv és a Tiszta Energia Csomag) már évek óta arra kötelezik a tagállamokat, hogy ültessék be a nemzeti jogrendbe az energiaközösségek szabályozását, és segítsék azok megalakulását, piacra lépését. A közös uniós cél a helyben termelt energia, a helyi közösségek gazdasági megerősítése és a megújuló energia arányának növelése, vagyis az átmenet a régi típusú, központosított termelői-elosztói modellből a decentralizált, megújulókon nyugvó energiarendszerek felé.
2021 tavaszán a Villamos Energia Törvény (2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról) módosításával végre Magyarországon is megnyílt az út a közösségi energiatermelés, az energiaközösségek megalakulása előtt. A kép azonban meglehetősen árnyalt, a nagy várakozások után a szakértők kissé csalódottnak tűnnek.
Mi is pontosan az energiaközösség?
A törvény definíciója szerint: „Az energiaközösség szövetkezet vagy nonprofit gazdasági társaság formában működő jogalany, amelynek elsődleges célja nem a pénzügyi haszonszerzés, hanem hogy a tagjai számára, vagy az energiaközösség létesítő okiratában megjelölt működési területen környezeti, gazdasági és szociális közösségi előnyöket biztosítson azáltal, hogy villamosenergia termelés, tárolás, fogyasztás, elosztói rugalmassági szolgáltatás nyújtása, villamosenergia-megosztás, aggregálás, a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti elektromobilitás szolgáltatás nyújtása és elektromos töltőberendezés üzemeltetése tevékenységek közül legalább az egyiket végzi.”
Röviden: az energiaközösség szövetkezet vagy nonprofit cég, aki áramot termel, eloszt, fogyaszt, tárol. A megújulóenergia-közösség pedig ugyanezt teszi, megújuló energiaforrásokkal.
De mit jelent ez, és mi vele a gond?
A hazai szabályozás lényegében csak a villamosáramra koncentrál, az energiahatékonyság, hőenergia, üzemanyag nem része a közösségi energiának, legalábbis a VET nem szabályozza. Elvben tehát az áramtermelésen kívül más tevékenység/szolgáltatás is lehet egy energiaközösség célja, ha mellette legalább a törvényben felsorolt villamosenergiás tevékenységek valamelyikét is végezi, azonban ezek továbbra sincsenek szabályozva.
Energiaközösség szövetkezet vagy nonprofit gazdasági társaság formában jöhet létre, egyesület, alapítvány, civil társulás tehát szigorú értelemben nem nevezhető energiaközösségnek, még akkor sem, ha például közösen vesznek energiahatékonyságot segítő eszközöket (pl. hőkamerát, fogyasztásmérőt, nagy tételben szigetelőanyagot…).
Miközben a közösségi energia uniós szabályozásának egyértelmű célja, hogy kompenzálja a kisközösségek piaci versenyhátrányát a nagy energiacégekkel szemben, addig a hazai szabályozás szerint nagyvállalat is alapíthat energiaközösséget. Ez pedig magában hordozza a veszélyt, hogy a kisközösségeknek szánt piaci előnyöket, támogatásokat is a nagyvállalatok fölözik majd le.
Nehézséget jelent majd a külső befektetők bevonása. Az energiaközösség nem profitorientált, ez eleve kizár bizonyos befektetői lehetőségeket. Külső befektetőként miért tegyem a megtakarításomat egy olyan beruházásba, ami nem hozhat pénzügyi hasznot?
Ma még nagyon bizonytalan a részletes szabályozás. A törvény csak nagy vonalakban határozza meg a kereteket. A részletszabályok megalkotására 2022 szeptemberéig kapott határidőt a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal. Ha tehát valaki ma frissen alakult energiaközösségként engedélyért kopogtat a hivatalnál, hogy például elkezdhesse az áramot napelemmel termelni, egyelőre ne számítson könnyű és gyors ügyintézésre.
Alakul a hazai gyakorlat, gyűlnek a tapasztalatok
Némi jó hírünk is van. Azért, hogy a részletszabályok ne csak elméleti alapokon nyugodjanak, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2020 őszén energiaközösségek megalakulását segítő pályázatot hirdetett. Ide olyan kísérleti (pilot) projektek jelentkezését várták, akik részt vesznek az úgynevezett szabályozói tesztkörnyezetben. Vagyis az első hivatalos energiaközösségek gyakorlati tapasztalatai beépülnek majd a későbbi részletszabályozásba.
Ha valaki alaposabban elmélyedne a témában, ajánljuk az MTVSZ közösségi energia témájú előadásait.
Zuglóban egyelőre nem alakul „hivatalos”, a törvény betűje szerinti energiaközösség, de a Zuglói Energiaközösségi Akciók néven futó nemzetközi projekt kísérletet tesz arra, hogyan tehet közösen az éghajlatváltozás ellen a helyi önkormányzat és a lakosság.
A nemzetközi együttműködési projektet az Interreg CENTRAL EUROPE Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatja. A magyar partner részvétele a projektben a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.
Továbbiak